OLVASTAD MÁR?
 
Annyira rondának találta, hogy brandyt hozatott magának
Greenwich és Deptford két szomszédos városrész Kelet-Londonban, a Temze partján. Greenwich a híresebb, csinosabb, mutatósabb, turistásabb, a szürke kis Deptford az árnyékában él. Nem volt mindig így. Ötszáz évvel ezelőtt még Deptford volt a fontosabb. És...
 
Sajnos, tegnap leszakadt a fél mennyezet
Marx kezdte, Ho Si Minh pedig egyike volt, aki folytatta - de aki nélkül nincs kommunizmus, az Vladimir Iljics Lenin. Neki sem maradt ki London. 1902 és 1911 között hatszor járt itt, egy időben itt is élt.
 
Vörös London
Furcsa belegondolni, de az imperialista Anglia fővárosa valójában a kommunizmus spirituális otthona is volt egyben. Tulajdonképpen az egész mozgalom a viktoriánus Londonból indult. Itt alakult meg 1847-ben a Kommunisták Szövetsége. Itt született meg a Kommunista...

A dinók túlélték a világháborút

1 Komment
0 Reblog

1851-ben Londonban rendezték meg az első világkiállítást. Magyarország két évvel a forradalom leverése után nem nagyon ugrálhatott, csak az osztrákok számára kijelölt helyeken mutathatta be portékáit. Ám a hazai minőség így is utat tört magának! Viktória királynőnek megtetszett a herendi porcelángyár standja, rendelt is egy pillangós-virágos étkészletet. Herend karrierje felívelt, a Viktória mintás készletek máig keresett termékei a gyárnak.

De az igazi szenzáció nem is maga a kiállítás volt, hanem az épület, amelyben rendezték: a John Paxton mérnök tervezte, 39 méter magas impozáns, vasszerkezetes üvegcsarnok, a Kristály Palota. Amelyben a világon először már nyilvános wc-k is üzemeltek. És nem kellett bele világítás, mert az egész üvegből volt. (Mondjuk tulajdonképpen az egész világkiállítás lényege az volt, hogy a világ már megint rácsodálkozzon, mennyire halad a brit ipar). A palota a város közepén, a Hyde Parkban állt. Mikor bezárt az expo, elbontották és újra felépítették a dél-londoni Sydenham Hill mellett. Itt is nagy siker lett, azóta hívják Crystal Palace-nak a környéket. A 83 évig tündöklő csodapalota 1936 novemberében órák alatt égett porrá. (Mert Londonban mindig minden leég, ahogy erről már írtunk korábban - itt és itt). De még ez is szenzáció volt: 100 ezer ember bámulta az eseményt, köztük Winston Churchill, aki megjegyezte: „Ez egy korszak vége.”

Tényleg, ha már itt tartunk: az észak-londoniak addig morogtak, hogy ott miért nincs ilyen látványosság, míg 1873-ban felépült nekik Wood Green környékén az Alexandra Palace. Az meg 16 nap múlva égett le! A legenda szerint egy cigány család csövezett a kijelölt építési területen, és amikor elhajtották őket, az egyik asszony megátkozta a projektet. „Háromszor fog leégni az épület.” – mondta. Na, ebből kettő már megvan, mert az újjáépült Ally Pally 1980-ban megint felgyulladt.

De térjünk vissza 1853-hoz, amikor a Kristály Palota még teljes fényében pompázott. Hogy még nagyobb legyen az attrakció, kitalálták, legyenek állatszobrok a környező parkban. Benjamin Waterhouse Hawkins kapta a megbízást, és mert nagyot álmodni: megcsinálta a világ első őslényparkját. Felállíttatott egy műhelyt a parkban, ott faragták az életnagyságú dinó-modelleket. Munkáját az a Richard Owen paleontológus professzor segítette, aki magát a dinoszaurusz szót is megalkotta.

Megvolt a jó szándék mindkettőjükben, ők így képzelték el az őslényeket 160 évvel ezelőtt. (Csak hát akkoriban még nem sok dinócsont került elő. Darwin A fajok eredete című könyve is hat évvel később jelent meg). Utólag derült ki, mégsem pont így néztek ki. Egy-kettő eléggé félrement. Az Iguanodonnak nem volt szarv az orrán, a Dicynodon nem viselt teknőt, a Labyrinthodon nem úgy nézett ki, mint egy óriási béka, a Megalosaurus két lábon járt, és nem négyen.

A századforduló körül már nevettek rajtuk az emberek. Szegények! Pedig az alkotók tényleg mindent megtettek: a Mosasaurusnak például akkoriban csak a koponyáját találták meg, nem tudták, a teste milyen lehetett, ezért besüllyesztették a tóba, hogy csak a feje látsszon ki. És még stílusosak is voltak. 1853 szilveszterén a félig elkészült Iguanodon gyomrában tartott vacsoraestéllyel ünnepelték az őslénypark indulását. Ezek a viktoriánusok érezték a partit! Sőt, a mai nagyipari merchandising is valahol itt kezdődött: a dinószobrok kisméretű modelljeit helyben meg is lehetett vásárolni. De a buli nem tartott sokáig. Hawkins tervezte az újabb szobrokat, ám a Crystal Palace Companynek időközben elfogyott a pénze, így a viktoriánus Jurassic Park nem bővült tovább.

Szóval, a betondinókat előbb csodálták, aztán kinevették, majd lassan elfelejtették. Benőtte őket a gaz, némelyik már alig látszott ki a susnyásból. De így szép csendben csak túlélték a Kristály Palota leégését, két világháborút, meg mindent. És idővel az emberek is megszerették őket. A teljesen felújított vicces szauruszok 2007 óta már műemléki védettséget élveznek. Kedves színfoltjai a városnak. Még egy Brett Anderson szólódal is említi őket: „Kimentem Crystal Palace-ba, leültem a műdinók mellé” – énekli a brit-pop dinoszaurusz To the Winter című számában.

Crown & Greyhound, 73 Dulwich Village, Dulwich

A dinókhoz legközelebb a park melletti Bridge House pub esik, de annyira nem különleges hely. Megéri viszont kicsit buszozni - vagy sétálni, ha jó az idő- a közeli Dulwich Village-ig. Nagyon kedves, nyugodt környék, néha el sem hiszi az ember, hogy Londonban van. Kisvárosias, falusias hangulat, nagy zöld területek, csendes utcák és jólnevelt polgárok - sehol egy Vauxhall Corsából R&B-t bömböltető sztereóhuligán.

Közelben az ingyenes Horniman Múzeum, ahol egy dagi rozmár a sztár. 1870-ben készítette egy preparátor, aki nem látott még ilyen állatot. Megkapta a bőrt és feszülésig kitömte. Elég bájos lett az eredmény: akkora, mint egy kisebb furgon. Helyi látványosság még a Dulwich Galéria, ahonnan az egyik Rembrandt képet négyszer lopták el az elmúlt ötven évben. A festmény még a Guiness Rekordok Könyvébe is bekerült, ma már „takeaway Rembrandt” a beceneve. De Dulwich Village igazi központja természetesen nem a képtár vagy a múzeum, hanem a Crown & Greyhound pub.

Mikor a dinószobrok épültek, még két kocsmája volt Dulwichnak, a Crown és a Greyhound. A Crownba jártak a munkások, a Greyhound szolgálta ki a gentlemaneket. Az elit Dulwich Club adott itt estélyeket, bálokat korabeli celebeknek, természetesen Dickens is megfordult itt párszor (ásítás). Aztán mind a kettőt lebontották, és 1895 megépült a mostani kocsma a Crown helyén, a két nevet pedig összevonták. És ma már mindenki ihat itt.

A kocsmáról elsőre az tűnik fel, hogy milyen hatalmas. A központi pult három különböző bárt szolgál ki, hátul van kert, télikert és étterem, még a pub előtt is vannak székek. Fapadló és faragott mennyezet, táskaakasztós pult, pár tekintélyt parancsoló bőrfotel. Ahogy a környék, úgy a pub is vidéki hangulatot áraszt. Látszik, hogy igazi közösségi hely, mindenkire figyelnek. Kint biciklitárolók, bent kutyacsemege az ebbel érkezőknek, játékok a családosoknak, bébi-ülés és akadálymentes bejárat. Családbarát, gyermekbarát, bababarát, kutyabarát, környezetbarát, fogyatékkal-élő barát, meg minden. Borklub tagoknak kedvezmény jár, esküvőre is lehet termet bérelni. Van vagy nyolcfajta ale, Aspall Suffolk Cider, Leffe, Black Stella és egy „újdonság, egyenesen Csehországból”: a Kozel. A zene ilyen senkit nem zavaróan halk reggae-dub. Minden annyira rendben van, hogy kicsit már ez bosszantja az embert. „Biztos vagyok benne, hogy valahol a padláson ott egy eldugott portré, amin egy degenerált, szennyes kocsma van, ami szar sört árul lepukkant, öreg lúzereknek” – írja egy jópofa kommentelő a fancyapint.com-on, és akkor ezzel Dickens mellett Oscar Wilde-ot is kipipáltuk.

victoriana

blogavatar

Kultúra, történelem, kocsma és popzene Londonban. Ez a Victoriana.

Facebook

Követők

puskar victoriana Fábián Titusz luckygirl

Hirdetés